„Minden kor megformálja a maga emberét”
Roma népismereti foglalkozás a Szabó Pál Általános Iskolában
Mostanában egyre több törekvés van arra, hogy minél közelebbről ismerjük meg a cigányok kultúráját, hiszen együtt élünk és elengedhetetlen az, hogy minél jobban megértsük őket s így talán csökkenhet a köztünk lévő különbség is. Ehhez elengedhetetlen az hagyományaik, szokásaik, kultúrájuk, művészetük, irodalmi kincseik megismerése melyen keresztül betekintést nyerhetünk világukba, életükbe.
Fontosnak tartom, hogy lássuk a régi cigány világot, érezzük annak ízeit, fájdalmait, keserveit, szépségeit, gyönyöreit. Erre a gondolatra próbáltam felépíteni a TÁMOP 3.1.4-12/2-202-0201 számú projektfoglalkozás menetét alsó - és felső tagozaton egyaránt. Az első órán közösen, alsósok, felsősök megismerkedtünk Lakatos Menyhért vésztői származású cigány költő, író munkásságával. A foglalkozás második részében a kisebbek Az öreg fazék titka, a nagyobbak az Átok és szerelem c. művet tekintették meg, majd megbeszéltük a látottakat.
A cigány kultúra sok mindenről szól. A cigány hagyományokról, mesékről, szerelemről, vágyról, szellemekről, halálról és természetesen az életről magáról is.
A cigány irodalomból Lakatos Menyhért az, aki talán a legmélyebbről, a putriból indult és eljutott odáig, ahova ez idáig még nem jutott el cigány ember: az ismertségig, az elismertségig.
Műveiben nem az olvasó antipátiáját vagy szimpátiáját próbálja elnyerni. Nem akar sajnálatot vagy egy együttérzést kicsikarni. Megtalálja annak a módját, hogy előítéleteinket félredobva pozitív érdeklődéssel nézhessünk szét egy olyan világban, amely legtöbbünk számára a maga valóságában szinte felfoghatatlan és egyáltalán nem kívánatos.
Lakatos Menyhért őszintén ír a putrik évtizedek óta változatlan világáról. Műveinek minden sorában érezhető a hitelesség, az, hogy Ő valóban ebből a közegből érkezett, valóban átélt sokat azon események közül melyeket könyvei lapjain megjelenít beleértve ebbe a cigány hiedelemvilágot és babonákat is.
Lakatos Menyhért-az író cigány, ahogyan magát nevezte- egész élete és valamennyi alkotása lázadás volt az előítéletekkel szemben. Nemcsak megjelenítette a cigány emberek önérzetét, hanem segített is megtartani vagy éppen visszaadni ezt az önbecsülést. Tette ezt József Attila –díjas költőként, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús írójaként és aktív közéleti szereplőként, lapszerkesztőként egyaránt. A magyarországi cigány közösséget komoly veszteség érte halálával. (1926-2007) Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az iskolákban halljanak a gyerekek erről a népcsoportról, ismerjék meg kiemelkedő alakjaikat, íróikat, művészeiket. Ehhez pedig nagyon jó alkalmat teremtenek a szakkörök, projektek, témanapok melyeket iskolánkban mi már sok-sok éve szervezünk.
Csillagné Baksa Margit
